http://straptherapy.blogspot.hu/
STRAP: sporteszköz a nyújtáshoz
Ha még nincs saját STRAP-ed:
Szólj hozzá!

FASCIA


Lumbális fascia szerepe a stabilitásban


A faszciális (kötőszöveti hálózat) szövetek az egész testben mindenütt jelenlévő hálózatot alkotnak, amelyre általában a testünk biomechanikai viselkedésének, mozgásának passzív hozzájárulójaként tekintenek.

Egy nemzetközi kutatásban arra törekedtek, hogy válaszoljanak a bizonyos kérdésre, hogy a fascia képes-e a celluláris (sejtszintű) összehúzódásra, ugyanis az aktív szerepet játszhat az izom-csontrendszer mechanikájában. 

Különböző pontokról származó humán és patkány faszciális szöveti mintákban, immunhisztokémiai festéssel vizsgálták a miofibroblasztok (izmos-kötőszöveti alapsejt) jelenlétét. 

Ezenkívül farmakológiai (gyógyszeres) stimulánsoknak is kitették a faszciális szöveteket és mechanikai (összehúzódó képességüket) tulajdonságaikat vizsgálták! 

A myofibroblasztok sűrűsége megnövekedett mértékű volt az emberi lumbális fasciában a másik két vizsgált régióhoz képest (fascia lata és plantar fascia). 

A kutatásban bizonyos gyógyszerhatóanyagokkal történt stimulálásra mint a tromboxán (szerepe van a simaizomösszehúzódás szabályozásában)
és 
imipramin (antidepresszánsként ismert, gátolja az ingerületátvitelt)
összehúzódás jött létre a fasciában.

Míg az angiotenzin 2 (vérnyomást növelő hormon) és a koffein jelenlétére nem mutatott érzékenységet a fasciális szöveti minta. 

A lumbalis fascia (fascia thoracolumbalis) összehúzódása gyenge a gerinc mechanikai stabilitásához, küszöbérték alatt jelzett a potenciális hatása, de elég erős ahhoz, hogy esetleg megváltoztassa a motoneuronális koordinációt a lumbális régióban. 

A kísérletben megállapították, hogy a myofasciális szövetek feszülését a myofibroblasztok aktívan szabályozzák (minél sűrűbb a myofibroblast, annál nagyobb összehúzódásra képes a fascia) és ezek hatással vannak az izom-csontrendszer dinamikájára.

Érdekelnek az izom-, fasciális viszonyok?
Szeretnél gyakorlatokkal is hatni rájuk? 
Tudod, hogy milyen tulajdonságai vannak a fasciának? 
Melyek a legfontosabb fasciális régiók a szervezetünkben? 

Gyere el Te is képzésünkre, tanulj nálunk: 
http://straptherapy.hu/termekek/instruktori-trening



Szólj hozzá!

Statikus és dinamikus stretching a bemelegítésben

A kutatási eredmények nem teljesen egységesek a bemelegítés során alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás komponenseire. Korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a dinamikus nyújtás az izomerőben, az ugrásban és a sprint során is teljesítményjavulást hoz. Több tanulmányban azt az eredményt interpretálták, hogy a statikus nyújtás a robbanékonyság csökkenését eredményezi. Ebben a formában felvetődik a kérdés, hogy miért is alkalmazunk statikus nyújtást? Azt is megfigyelték, hogy a bemelegítési rutint (általános aerob aktivitás nyújtógyakorlatokkal ötvözve), viszont kevesen végeztetik sport specifikusan. Samson és munkatársainak az volt a célja, hogy összehasonlítsák az általános és aktivitás-specifikus bemelegítést komponenseiként alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás hatását. Hipotézisük az volt, hogy az aktivitás-specifikus komponens bemelegítésbe illesztése javítani fogja a teljesítményt, másik feltevésük pedig az volt, hogy a statikus nyújtással ötvözött gyakorlatsor rosszabb eredményeket hoz a teljesítményre vonatkozóan. A vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt, 9 férfi (átlagéletkor 28 év, átlag 91 kilogramm, átlag testmagasság 180 centiméter) és 10 nő (átlagéletkor 22 év, átlag testtömeg 56 kilogramm, testmagasság átlaga 165 centiméter) beválasztási kritériumként szerepelt, hogy az alanyok jellemzően aktív rekreációs sportolóak legyenek. Véletlenszerűen négy csoportra osztották őket. A csoport (általános bemelegítés dinamikus nyújtással) B csoport (általános és specifikus bemelegítés dinamikus nyújtással) C csoport (általános bemelegítés statikus stretching) D csoport (általános és specifikus bemelegítés statikus stretching). A vizsgálat előtt teljesítményteszteket és mobilitás teszteket végeztek el az alanyokon és a bemelegítő és nyújtó- gyakorlatok után visszamérték az eredményeket. Statisztikai analízist ANOVA módszerrel és t-próbával végezték. A kiértékelés során a legfontosabb eredményei a kutatásnak, hogy az aktivitás- specifikus bemelegítési komponens a sprintteljesítményt javította a statikus komponens a mobilitást és az izomelasztikusságot javította. Az aktivitás specifikus bemelegítés dinamikus és statikus nyújtás komponenssel is javította a teljesítményt. A jelen tanulmány azt igazolta, hogy az aktivitás-specifikus bemelegítés a sprint tevékenységben, míg a statikus nyújtás a mozgástartalom növelésében hatékonyabb.
Szólj hozzá!

StrapTherapy koncepciónk

Strap= Heveder

Gyógytornász- manuálterapeutaként 2006- ban találkoztam először hevederes manuálterápiás technikával. Mivel a heveder segítségével a terapeuta keze szabad és testsúly áthelyezés mellett könnyen kivitelezhetővé váltak a különböző fogások, így közelebb kerültem a Mulligan manuálterápiás technikákhoz. Elvégeztem több továbbképzést.

Később a MozgásKlinika gyógytorna rendelőben a páciensek nyújtógyakorlataihoz használtunk hevedert, hogy segítségével könnyebb legyen az általunk kért nyújtásokat elvégezni. A heveder egyrészt a kar hosszabbításaként segítség volt a páciensnek, másrészt a nehezebb pozíciókban is egyszerűbb volt a nyújtásokat elvégezni és a terapeuta közben kézzel is segíthette mozdulatot.
Az órán elvégzett nyújtógyakorlatokat otthon már nem volt egyszerű heveder nélkül elvégezni, kerestek a páciensek sálat, övet, redőnyzsinórt stb. találékonyságuk határtalan volt, de mindenki a rendelőben használt hevedert akarta megvásárolni. "Mert az pont jó! "

2014 decemberében heveder gyártásba kezdtünk és összeírva a nyújtógyakorlatokat egy komplex stretching és terápiás programot dolgoztam ki, ami már nem csupán klasszikus nyújtásról szólt, hanem postizometrikus relaxációról (Lewit manuálterápiás módszere során kutatta, hogy a PIR azonnali fájdalomcsillapító hatással bír). A koncepciónkban alkalmazunk fascia vonalak mentén történő nyújtásokat és használjuk a hevedert perifériás idegmobilizálásra is. Annyira megkedveltük a saját StrapTherapy technikáinkat, hogy jelenleg minden rendelőnkben dolgozó terapeuta ezzel a módszerrel tanítja a pácienseit nyújtani, akik így otthon vagy sporttevékenység során is szívesen nyújtanak! Ma már több páciens otthonában van heveder és automobilizációs technikaként rendszeresen használják.

A Pécsi Egyetemen végzett tudományos kutatás eredménye igazolta azt amit eddig is tapasztaltunk a StarpTherapy működik! Jelenleg a hevederek forgalmazásán túl, tréningeket is indítunk gyógytornászoknak és edzőknek, trénereknek. Célunk, hogy a szerzett tudást és tapasztalatot a többi kollégának is átadjuk!


Szólj hozzá!

Futók izomhúzódásai, sérülései

Hamstring sérülés
A futás az egyik legnépszerűbb verseny, fitnesz, rekreációs tevékenység világszerte. Egészségügyi előnyéről számtalan tanulmányban olvashatunk. Azonban a népszerűség ellenére, a helytelen edzéselméletből származóan gyakoriak a sérülések is. Legnagyobb kockázati tényező a heti futásteljesítmény, nagyobb teljesítmény ugyanis csökkent regenerációs idővel korrelál, mely során gyakoribbá válnak a sportsérülések. Továbbá a nagyobb heti futásteljesítmény, korrelál az izommerevségek kialakulásának valószínűségével, beleértve a térdhajlító, hamstring izomzat flexibilitásának csökkenését. Az alsó végtag összehangolt mozgásában nagy szerepe van a hamstring flexibilitásának. A hamstring izomzat nyílt láncú működése közben elsődleges térdflexor és egyúttal másodlagos csípő extensor. Futás alatt a kinematika szerint az egyidejű csípő hajlítás és térd nyújtás nagyobb flexibilitást igényel a hamstring izom részéről. Sérülése számos biomechnikai és szöveti tulajdonságtól függ. (Williams 2015)

Achilles sérülés
Creaby és munkatársai férfifutók csípőízületének biomechanikai változásait vizsgálták, hogy igazolják hipotézisüket, miszerint a megváltozott csípőízületi biomechanika kedvez a futók körében gyakori sérülésnek, az achilles tendinopathia kialakulásának. A vizsgálatban 28 férfi vett részt (n=28) 14 férfi szenvedett Achilles tendinopathiával, ők kerültek a vizsgálati csoportba és 14 egészséges futó került a kontroll csoportba, akik szintén férfiak voltak. A tanulmányban összehasonlították a csípőízület és bokaízület kinematikai és kinetikai jellemzőit. A csípőízületi és bokaízületi szögeket három síkban elemezték (transzverzális, saggitális és frontális).  A statisztikai eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati csoportban az Achilles tendinopathia mellé fokozott csípőízületi kirotáció és csípőízületi addukció társul, mely érték szignifikánsan nagyobb az egészséges férfifutók értékeinél. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a futók körében gyakran megjelenő Achilles tendinopathia a megváltozott csípőízületi biomechanikával lehet összefüggésben.

Az Achilles tendinopathiákat Wertz és munkatársai vizsgálták tanulmányukban, ahol futók és tornászok Achilles sérüléseit tanulmányozták. A futók esetében helytelen cipő viselése, a domborzati viszonyok hirtelen megváltozása, az intervallum edzések fokozatosságának hiánya, az izom merevsége mind hozzájárul az Achilles sérüléséhez. Továbbá a fejletlen hamstring izomzat, a fokozott testtömeg-index és az ismétlődő túlterhelés növeli a sérülések kockázatát. A reggeli merevség az izmokban, a nyújtás hiánya szintén fokozott kockázatot rejt az ínsérülések kialakulásához. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a merev, rugalmatlan izomzat az első 30 percben sérülést eredményez. Megelőzésként ajánlott optimalizálni az alsó végtag izomzatának rugalmasságát és erejét, javítani az izomegyensúlyt és a neuromuscularis kontrollt.

Iliotibiális szalag szindróma
Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a combcsont külső végén ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 % os az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára.

A fent ismertetett tanulmányokból levonható következtetés, hogy a sportsérülések jelentős része megelőzhető helyes nyújtástechnikák alkalmazásával. Futók esetén az alsó végtag izmainak flexibilitása csökkenti a sérülések kockázatát. A helyes cipő viselése, a regenerációs idő betartása a fokozatosság elvének alkalmazása megelőzi a sérülések kialakulását. A futás remek sport, de kiegészítő edzésként boka, térd, csípő és gerincstabilizáló edzés is javasolt mellé.

Forrás:
Szentiványi, R. (2017) Sportolók Hamstring nyújtásának hatékonysága StrapTherapyval
Szólj hozzá!

Idegnyújtás StrapTherapy-val

Mi az idegletapadás? Mi az idegnyújtás?
A perifériás idegmobilizáció vagy más néven neurodinamika egy speciális manuális terápia, melynek célja a letapadt, vagy nyomás alatt lévő végtagi (perifériás) idegek felszabadítása, és az idegi eredetű fájdalom csökkentése, ill. megszüntetése.

Hatásosan alkalmazható:

  • Porckorong sérv esetén jelentkező idegtüneteknél (nyaki és lumbalis discopathia)
  • Alagút szindrómáknál (un. alagút szindrómákhoz tartozik, melyeknél az a lényeg, hogy a szervezetben izom, ín, csont által határolt "alagutakban haladnak képletek (artéria, véna, ideg) és ezen képletek nyomás alá kerülnek valamilyen okból és vérellátási vagy beidegzési zavart okoznak, attól függően, hogy mi halad az "alagútban")
  • Ülőideg zsába, a nervus ischiadicus (isiádikusz)
  • Vállövi-nyaki kompressziós alagútszindrómánál pl.: TOS
  • Kéz-csuklótáji térszűkületi kórképnél pl.: Carpal-Tunnel Syndroma
  • Végtagi zsibbadáskor
  • Éjszaka jelentkező izomgörcsöknél (melyet nem ion és ásványi anyag hiánya okoz)
  • Érzéskiesésnél
  • Gyengeség, ujjzsibbadás esetén


Az idegmobilizálás végezhető önálló gyakorlatként vagy beépíthetjük a stretching-gyakorlatok közé. Nem szükséges segítő vagy terapeuta, ha Strappel végezzük őket.

Bővebb információ és gyakorlatok: www.straptherapy.hu
Szólj hozzá!

StrapTherapy Instruktorok listája

StrapTherapy Medical Instruktor



MozgásKlinika rendelő                                     Budapest, +36306629333 www.mozgasklinika.hu

Katona Ágnes gyógytornász                              Budapest, Pomáz,  + 36308376348

Nádas Nóra humánkineziológus                         Budapest,  +36308263303

Vitai Katalin jógaoktató                                       Budapest,  +36303436429, www.eljharmoniaban.hu

Dienes Melinda gyógytornász                             Budapest,  +36205310603

Raffai Andrea gyógytornász                                Budapest, +36704151116

Kiss Dóra gyógytornász                                       Budapest,  +36706099541

Vajda Orsolya gyógytornász, személyi edző       Budapest, +36304746602

Eipl Tamara gyógytornász Msc.                           Budapest, +36703895181




StrapTherapy Instruktor



Pozsonyi- Bognár Tímea gyógytornász                          Budapest,  +36203389656

Gyurcsok Virág
Barabásné Berlován Kinga
Bőhm Éva
Somlai Tímea
Steinerné Kókai Georgina
Bús Enikő                                                                         Szeged, buseniko@gmail.com
Verébi Eszter
Érdi-Krausz Zsuzsanna
Mester Zsuzsanna személyi edző                                    Budapest, +36204361694
Nagy Kinga
Szatmári Orsolya
Demjén Piroska
Vidám Mária                                       Kecskemét, +06704537897 vidam.marcsi@gmail.com
Happy Mozgás & Szépség Centrum 
Dr. Nagy Bognár Anett
Happy Mozgás & Szépség Centrum
Rönkös Kitti
Zakár Tivadar
Zsengeller Sándor
Balogh Krisztina
Nagy Erika
Bódis-Szabó Katinka
Kandikó Brigitta
Balaskó Eszter
Bakos Péter, Purusa
Kőnig Brigitta
Varga Erika
Lovas Mária
Nagy Lilla
Herczeg Dalma
Nyári Patrícia
Miklós Angéla
Urbán Enikő
Asztalos Réka

A lista folyamatosan bővül! Aki lemaradt róla illetve több információt szeretne megadni magáról az írjon nekünk az info@straptherapy.hu címre!




Szólj hozzá!

Iliotibial szalag szindróma, külső térd fájdalom!

A comb külső oldalán egy kötőszövetes- szalagos vonal húzódik (tractus iliotibialis), mely a csípőtől halad a térd felé és kóros feszessége, túlterheltsége térdfájdalmat okozhat!
Iliotibialis szalag szindróma („Futó térd”): A térd külső részén égető fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, előfordul a csípő fájdalma is. A comb külső részén húzódó ín gyulladása okozza a fájdalmat. A femur lateralis condylusán kialakult enthesopathia. Minél feszesebb a tractus, annal gyakrabban fordul elő. Továbbá a genu varum (focisták) hajlamosít a ITB szindrómára. Leggyakrabban futóknál, hegyről lefele futáskor, enyhén hajlított térdízület mellett jelentkezik a fájdalom, de kerékpározóknál (nem megfelelő szög) és guggolás során is kialakulhat fájdalom.

Kezelése akut stádiumban:
  1. Sporttevékenység szüneteltetése 5-7 napig, majd fokozatosan visszaszoktatni a szervezetet a terheléshez
  2. Térd külső részének jegelése (nedves ruhába csavart jéggel, 10-12 percen keresztül óránként, esetleg 2 óránként ismételve)
  3. Fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szerek szedése
  4. Pihentetés, az érintett térd tehermentesítése
A tünetek enyhülését követően:
  1. Az iliotibialis szalag (tractus iliotibialis) nyújtása (majd ezeknek a nyújtó gyakorlatoknak a beépítése az edzést követően is)
  2. Célzott gyógytorna (csípő és térd körüli izmok egyensúlyának megteremtése, erősítése, terhelési viszonyok rendezése)
  3. Kinezio tape kezelés
  4. Fascia kezelés
  5. Trigger- terápia

Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a femur lateralis condylusán, ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 százalékos az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik. Az Ober tesz segítségével vizsgálható az izomzat rugalmassága.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára. (Beals 2013)
ITB nyújtása Strap segítségével