http://straptherapy.blogspot.hu/
STRAP: sporteszköz a nyújtáshoz
Ha még nincs saját STRAP-ed:
Szólj hozzá!

StrapTherapy koncepciónk

Strap= Heveder

Gyógytornász- manuálterapeutaként 2006- ban találkoztam először hevederes manuálterápiás technikával. Mivel a heveder segítségével a terapeuta keze szabad és testsúly áthelyezés mellett könnyen kivitelezhetővé váltak a különböző fogások, így közelebb kerültem a Mulligan manuálterápiás technikákhoz. Elvégeztem több továbbképzést.

Később a MozgásKlinika gyógytorna rendelőben a páciensek nyújtógyakorlataihoz használtunk hevedert, hogy segítségével könnyebb legyen az általunk kért nyújtásokat elvégezni. A heveder egyrészt a kar hosszabbításaként segítség volt a páciensnek, másrészt a nehezebb pozíciókban is egyszerűbb volt a nyújtásokat elvégezni és a terapeuta közben kézzel is segíthette mozdulatot.
Az órán elvégzett nyújtógyakorlatokat otthon már nem volt egyszerű heveder nélkül elvégezni, kerestek a páciensek sálat, övet, redőnyzsinórt stb. találékonyságuk határtalan volt, de mindenki a rendelőben használt hevedert akarta megvásárolni. "Mert az pont jó! "

2014 decemberében heveder gyártásba kezdtünk és összeírva a nyújtógyakorlatokat egy komplex stretching és terápiás programot dolgoztam ki, ami már nem csupán klasszikus nyújtásról szólt, hanem postizometrikus relaxációról (Lewit manuálterápiás módszere során kutatta, hogy a PIR azonnali fájdalomcsillapító hatással bír). A koncepciónkban alkalmazunk fascia vonalak mentén történő nyújtásokat és használjuk a hevedert perifériás idegmobilizálásra is. Annyira megkedveltük a saját StrapTherapy technikáinkat, hogy jelenleg minden rendelőnkben dolgozó terapeuta ezzel a módszerrel tanítja a pácienseit nyújtani, akik így otthon vagy sporttevékenység során is szívesen nyújtanak! Ma már több páciens otthonában van heveder és automobilizációs technikaként rendszeresen használják.

A Pécsi Egyetemen végzett tudományos kutatás eredménye igazolta azt amit eddig is tapasztaltunk a StarpTherapy működik! Jelenleg a hevederek forgalmazásán túl, tréningeket is indítunk gyógytornászoknak és edzőknek, trénereknek. Célunk, hogy a szerzett tudást és tapasztalatot a többi kollégának is átadjuk!


Szólj hozzá!

Futók izomhúzódásai, sérülései

Hamstring sérülés
A futás az egyik legnépszerűbb verseny, fitnesz, rekreációs tevékenység világszerte. Egészségügyi előnyéről számtalan tanulmányban olvashatunk. Azonban a népszerűség ellenére, a helytelen edzéselméletből származóan gyakoriak a sérülések is. Legnagyobb kockázati tényező a heti futásteljesítmény, nagyobb teljesítmény ugyanis csökkent regenerációs idővel korrelál, mely során gyakoribbá válnak a sportsérülések. Továbbá a nagyobb heti futásteljesítmény, korrelál az izommerevségek kialakulásának valószínűségével, beleértve a térdhajlító, hamstring izomzat flexibilitásának csökkenését. Az alsó végtag összehangolt mozgásában nagy szerepe van a hamstring flexibilitásának. A hamstring izomzat nyílt láncú működése közben elsődleges térdflexor és egyúttal másodlagos csípő extensor. Futás alatt a kinematika szerint az egyidejű csípő hajlítás és térd nyújtás nagyobb flexibilitást igényel a hamstring izom részéről. Sérülése számos biomechnikai és szöveti tulajdonságtól függ. (Williams 2015)

Achilles sérülés
Creaby és munkatársai férfifutók csípőízületének biomechanikai változásait vizsgálták, hogy igazolják hipotézisüket, miszerint a megváltozott csípőízületi biomechanika kedvez a futók körében gyakori sérülésnek, az achilles tendinopathia kialakulásának. A vizsgálatban 28 férfi vett részt (n=28) 14 férfi szenvedett Achilles tendinopathiával, ők kerültek a vizsgálati csoportba és 14 egészséges futó került a kontroll csoportba, akik szintén férfiak voltak. A tanulmányban összehasonlították a csípőízület és bokaízület kinematikai és kinetikai jellemzőit. A csípőízületi és bokaízületi szögeket három síkban elemezték (transzverzális, saggitális és frontális).  A statisztikai eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati csoportban az Achilles tendinopathia mellé fokozott csípőízületi kirotáció és csípőízületi addukció társul, mely érték szignifikánsan nagyobb az egészséges férfifutók értékeinél. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a futók körében gyakran megjelenő Achilles tendinopathia a megváltozott csípőízületi biomechanikával lehet összefüggésben.

Az Achilles tendinopathiákat Wertz és munkatársai vizsgálták tanulmányukban, ahol futók és tornászok Achilles sérüléseit tanulmányozták. A futók esetében helytelen cipő viselése, a domborzati viszonyok hirtelen megváltozása, az intervallum edzések fokozatosságának hiánya, az izom merevsége mind hozzájárul az Achilles sérüléséhez. Továbbá a fejletlen hamstring izomzat, a fokozott testtömeg-index és az ismétlődő túlterhelés növeli a sérülések kockázatát. A reggeli merevség az izmokban, a nyújtás hiánya szintén fokozott kockázatot rejt az ínsérülések kialakulásához. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a merev, rugalmatlan izomzat az első 30 percben sérülést eredményez. Megelőzésként ajánlott optimalizálni az alsó végtag izomzatának rugalmasságát és erejét, javítani az izomegyensúlyt és a neuromuscularis kontrollt.

Iliotibiális szalag szindróma
Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a combcsont külső végén ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 % os az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára.

A fent ismertetett tanulmányokból levonható következtetés, hogy a sportsérülések jelentős része megelőzhető helyes nyújtástechnikák alkalmazásával. Futók esetén az alsó végtag izmainak flexibilitása csökkenti a sérülések kockázatát. A helyes cipő viselése, a regenerációs idő betartása a fokozatosság elvének alkalmazása megelőzi a sérülések kialakulását. A futás remek sport, de kiegészítő edzésként boka, térd, csípő és gerincstabilizáló edzés is javasolt mellé.

Forrás:
Szentiványi, R. (2017) Sportolók Hamstring nyújtásának hatékonysága StrapTherapyval
Szólj hozzá!

Idegnyújtás StrapTherapy-val

Mi az idegletapadás? Mi az idegnyújtás?
A perifériás idegmobilizáció vagy más néven neurodinamika egy speciális manuális terápia, melynek célja a letapadt, vagy nyomás alatt lévő végtagi (perifériás) idegek felszabadítása, és az idegi eredetű fájdalom csökkentése, ill. megszüntetése.

Hatásosan alkalmazható:

  • Porckorong sérv esetén jelentkező idegtüneteknél (nyaki és lumbalis discopathia)
  • Alagút szindrómáknál (un. alagút szindrómákhoz tartozik, melyeknél az a lényeg, hogy a szervezetben izom, ín, csont által határolt "alagutakban haladnak képletek (artéria, véna, ideg) és ezen képletek nyomás alá kerülnek valamilyen okból és vérellátási vagy beidegzési zavart okoznak, attól függően, hogy mi halad az "alagútban")
  • Ülőideg zsába, a nervus ischiadicus (isiádikusz)
  • Vállövi-nyaki kompressziós alagútszindrómánál pl.: TOS
  • Kéz-csuklótáji térszűkületi kórképnél pl.: Carpal-Tunnel Syndroma
  • Végtagi zsibbadáskor
  • Éjszaka jelentkező izomgörcsöknél (melyet nem ion és ásványi anyag hiánya okoz)
  • Érzéskiesésnél
  • Gyengeség, ujjzsibbadás esetén


Az idegmobilizálás végezhető önálló gyakorlatként vagy beépíthetjük a stretching-gyakorlatok közé. Nem szükséges segítő vagy terapeuta, ha Strappel végezzük őket.

Bővebb információ és gyakorlatok: www.straptherapy.hu
Szólj hozzá!

StrapTherapy Instruktorok listája

StrapTherapy Medical Instruktor


Szentiványi Rita gyógytornász MSc.-manuálterapeuta  Budapest +36306629333

Szentesi Krisztina gyógytornász MSc.                           Budapest +36306242866

Katona Ágnes gyógytornász                             Budapest, Pomáz  + 36308376348

Nádas Nóra humánkineziológus                                     Budapest  +36308263303

Vitai Katalin jógaoktató                                                  Budapest  +36303436429

Dienes Melinda gyógytornász                                         Budapest  +36205310603

Raffai Andrea gyógytornász                                           Budapest +36704151116

Kiss Dóra gyógytornász                                                  Budapest +36706099541





StrapTherapy Instruktor

Pozsonyi- Bognár Tímea gyógytornász                          Budapest +36203389656


A lista folyamatosan bővül!


Szólj hozzá!

Iliotibial szalag szindróma, külső térd fájdalom!

A comb külső oldalán egy kötőszövetes- szalagos vonal húzódik (tractus iliotibialis), mely a csípőtől halad a térd felé és kóros feszessége, túlterheltsége térdfájdalmat okozhat!
Iliotibialis szalag szindróma („Futó térd”): A térd külső részén égető fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, előfordul a csípő fájdalma is. A comb külső részén húzódó ín gyulladása okozza a fájdalmat. A femur lateralis condylusán kialakult enthesopathia. Minél feszesebb a tractus, annal gyakrabban fordul elő. Továbbá a genu varum (focisták) hajlamosít a ITB szindrómára. Leggyakrabban futóknál, hegyről lefele futáskor, enyhén hajlított térdízület mellett jelentkezik a fájdalom, de kerékpározóknál (nem megfelelő szög) és guggolás során is kialakulhat fájdalom.

Kezelése akut stádiumban:
  1. Sporttevékenység szüneteltetése 5-7 napig, majd fokozatosan visszaszoktatni a szervezetet a terheléshez
  2. Térd külső részének jegelése (nedves ruhába csavart jéggel, 10-12 percen keresztül óránként, esetleg 2 óránként ismételve)
  3. Fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szerek szedése
  4. Pihentetés, az érintett térd tehermentesítése
A tünetek enyhülését követően:
  1. Az iliotibialis szalag (tractus iliotibialis) nyújtása (majd ezeknek a nyújtó gyakorlatoknak a beépítése az edzést követően is)
  2. Célzott gyógytorna (csípő és térd körüli izmok egyensúlyának megteremtése, erősítése, terhelési viszonyok rendezése)
  3. Kinezio tape kezelés
  4. Fascia kezelés
  5. Trigger- terápia

Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a femur lateralis condylusán, ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 százalékos az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik. Az Ober tesz segítségével vizsgálható az izomzat rugalmassága.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára. (Beals 2013)
ITB nyújtása Strap segítségével

Szólj hozzá!

Nyújtsunk, de mennyit és hogyan?

Következtetések:
  1. Egy izomcsoportot legalább 30 másodpercig kell nyújtani, ahhoz, hogy a nyújtás eredményes legyen!
  2. A testhelyzet (ülő, álló, fekve) nem befolyásolja a nyújtás hatékonyságát!
  3.  A statikus stertching és a PNF illetve PIR technikák egyaránt növelik a flexibilitást!

Mchugh és munkatársai áttekintik a ma még nem pontosan ismert hatású, de mindennap végzett gyakorlatok irodalmát.  A megfigyelések alapján  2- 8 perces nyújtás után csökken az izom merevsége, nő a mozgásterjedelem - a balett táncosok például az egész edzésük negyedrészében nyújtanak. Az intenzitást a kellemetlen érzésig, a fájdalom határig fokozzák, egyénileg, tapasztalat szerint. Egy 4x90 másodperces nyújtás a combhajlítók passzív ellenállását 18-19 százalékkal csökkenti, másik adat szerint 5x90 mp nyújtás 8 százalékkal. Rövidebb, de intenzívebb stretching hasonló hatású, de 5 - 6 percnyi idő mindenképpen szükséges, a fél percnél rövidebb nyújtások hatástalanok. A sportolás előtt több izomcsoport nyújtása akár egy órát is igénybe venne. A dinamikus stretching hatásáról keveset tudunk, ahogy a bemelegítés és nyújtás együttes hatásáról is. A dinamikus stretchingnél nem csökken az erő, a hosszabb izomhosszon végzett nyújtás nagyobb mértékben csökkenti az erőt. (Apor 2003)

Decoster és munkatársai szakirodalmi kutatást végzett a leggyakrabban alkalmazott nyújtási technikákat illetően. Továbbá vizsgálták az ajánlott alkalmankénti nyújtást és a nyújtással töltött időt is. A hamstring izomzat nyújtását vizsgálták 28 publikációban, összesen 1338 egészséges alanyon. A homogenitás tisztázatlansága miatt megkérdőjelezték a tanulmányok evidenciáját, ennek ellenére az eredmények a következőek lettek: a legtöbb esetben a mozgásprogram 6 hét volt, leggyakrabban statikus stretching és PNF (proprioceptív neuromuszkuláris facilitáció) illetve PIR (posztizometrikus relaxáció) technikákat alkalmaztak a nyújtások során. Sziginfikánsan (p< 0,08) nem különböztek a statikus stretching és PNF illetve PIR technika mérési technika eredményei egymástól. Mind az ülő mind az álló helyzetben végzett nyújtások javulást eredményeztek a mozgástartományban. A nyújtás idejét tekintve a 30 és 60 másodperces nyújtások eredményeztek javulást, de a szerző arra jutottak, hogy már a 30 másodperces nyújtás is szignifikáns változást hoz az izomzatban. A tanulmányokban a nyújtásokat átlagban 5 alkalommal végezték egy héten. A mozgásprogram végén az AKE teszt eredményei 7-12 fok között mozogtak a program előtti tesztekhez képest, az SLR teszt 6-28 fokos javulást eredményezett. 
Nyújtás StrapTherapyval

AKE-teszt: háton fekvő helyzetben 90 fokos csípőhajlítás mellett mennyire tudjuk a térdet aktívan nyújtani
SLR-teszt: háton fekvő helyzetben, nyújtott térdízület mellett, mennyire tudja a terapeuta a lábat megemelni



Szólj hozzá!

Stretching- nyújtás

A stretching célja az ízületi mozgások aktív és passzív mértékének megtartása és javítása, a fiziológiás mozgáshatár helyreállítása és javítása, az ízület körüli lágyrészek mobilitásának megtartása és növelése, a kontraktúrák (kóros izomrövidülések) kialakulásának megelőzése, illetve a kialakult kontraktúrák kezelése, valamint fizikai terhelésre jelentkezhet izom-ín átmenet sérüléseinek csökkentése, valamint azok elkerülése.
Megkülönböztethető passzív és aktív típus, valamint statikus és dinamikus forma. A nyújtások típusainak alkalmazására egyre elfogadottabb azon javaslat, hogy a bemelegítés alatt az aktív dinamikus stretching, míg a fizikai megterhelést jelentő foglalkozások, edzések végén a passzív statikus forma alkalmazandó, melyet a különböző típusú nyújtások az azt követő teljesítményre kiható hatásai csak megerősítenek.
A nyújtás élettani hatása, hogy javul a flexibilitás, javul a szöveti viscoelasticitás, spinális fájdalomcsillapítás, sarkomerszám növekedése, emelkedik a szöveti hőmérséklet és javul az izomerő és az állóképesség. Rendszeres nyújtás csökkenti az izmokban a feszülést, javítja az izomtónust, növeli az ízületi mozgásterjedelmet, a hajlékonyságot, javítja a mozgáskoordinációt, csökkenti a sérülések gyakoriságát, véd a húzódásoktól, izomszakadásoktól, hatékonyabb lesz az erőkifejtés, sporttevékenység, nő az izmok terhelhetősége, megelőzhető és csökkenthető az izomláz, segíti az izom regenerációját, megelőzi és javítja a rossz testtartást, javítja a rossz légzéstechnikát, relaxál, kellemes felüdülést biztosít. Ínsérüléseket követően az óvatos, fájdalomhatárig végzett kontrolállt nyújtás segíti az újonnan kialakult kollagén szálak párhuzamos rendeződését is. A nyújtás célja életkoronként különböző lehet. Az izmok nyújthatósága, rugalmassága fiatalabb korban az ízületi hajlékonysághoz, az izomzat erő- és állóképességének növekedéséhez, a harmonikus mozgáshoz, míg idősebb korban inkább csak az utóbbi, a koordinált, könnyebb mozgáshoz és kivitelezéséhez nélkülözhetetlen. (1)



Forrás:
 1.      Járomi, M., Benkovics, E., Fónai, A., Kránicz, J., Leidecker, E., Molics, B., Nyárády, J., Szabó, I., Tóthné Steinhausz, V., (2015) Sportfizioterápia, sportterápia. Pécsi Tudományegyetem, Sporttudományi Kar e-könyv