http://straptherapy.blogspot.hu/
STRAP: sporteszköz a nyújtáshoz
Ha még nincs saját STRAP-ed:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helyes nyújtás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helyes nyújtás. Összes bejegyzés megjelenítése
Szólj hozzá!

Statikus és dinamikus stretching a bemelegítésben

A kutatási eredmények nem teljesen egységesek a bemelegítés során alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás komponenseire. Korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a dinamikus nyújtás az izomerőben, az ugrásban és a sprint során is teljesítményjavulást hoz. Több tanulmányban azt az eredményt interpretálták, hogy a statikus nyújtás a robbanékonyság csökkenését eredményezi. Ebben a formában felvetődik a kérdés, hogy miért is alkalmazunk statikus nyújtást? Azt is megfigyelték, hogy a bemelegítési rutint (általános aerob aktivitás nyújtógyakorlatokkal ötvözve), viszont kevesen végeztetik sport specifikusan. Samson és munkatársainak az volt a célja, hogy összehasonlítsák az általános és aktivitás-specifikus bemelegítést komponenseiként alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás hatását. Hipotézisük az volt, hogy az aktivitás-specifikus komponens bemelegítésbe illesztése javítani fogja a teljesítményt, másik feltevésük pedig az volt, hogy a statikus nyújtással ötvözött gyakorlatsor rosszabb eredményeket hoz a teljesítményre vonatkozóan. A vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt, 9 férfi (átlagéletkor 28 év, átlag 91 kilogramm, átlag testmagasság 180 centiméter) és 10 nő (átlagéletkor 22 év, átlag testtömeg 56 kilogramm, testmagasság átlaga 165 centiméter) beválasztási kritériumként szerepelt, hogy az alanyok jellemzően aktív rekreációs sportolóak legyenek. Véletlenszerűen négy csoportra osztották őket. A csoport (általános bemelegítés dinamikus nyújtással) B csoport (általános és specifikus bemelegítés dinamikus nyújtással) C csoport (általános bemelegítés statikus stretching) D csoport (általános és specifikus bemelegítés statikus stretching). A vizsgálat előtt teljesítményteszteket és mobilitás teszteket végeztek el az alanyokon és a bemelegítő és nyújtó- gyakorlatok után visszamérték az eredményeket. Statisztikai analízist ANOVA módszerrel és t-próbával végezték. A kiértékelés során a legfontosabb eredményei a kutatásnak, hogy az aktivitás- specifikus bemelegítési komponens a sprintteljesítményt javította a statikus komponens a mobilitást és az izomelasztikusságot javította. Az aktivitás specifikus bemelegítés dinamikus és statikus nyújtás komponenssel is javította a teljesítményt. A jelen tanulmány azt igazolta, hogy az aktivitás-specifikus bemelegítés a sprint tevékenységben, míg a statikus nyújtás a mozgástartalom növelésében hatékonyabb.
Szólj hozzá!

StrapTherapy koncepciónk

Strap= Heveder

Gyógytornász- manuálterapeutaként 2006- ban találkoztam először hevederes manuálterápiás technikával. Mivel a heveder segítségével a terapeuta keze szabad és testsúly áthelyezés mellett könnyen kivitelezhetővé váltak a különböző fogások, így közelebb kerültem a Mulligan manuálterápiás technikákhoz. Elvégeztem több továbbképzést.

Később a MozgásKlinika gyógytorna rendelőben a páciensek nyújtógyakorlataihoz használtunk hevedert, hogy segítségével könnyebb legyen az általunk kért nyújtásokat elvégezni. A heveder egyrészt a kar hosszabbításaként segítség volt a páciensnek, másrészt a nehezebb pozíciókban is egyszerűbb volt a nyújtásokat elvégezni és a terapeuta közben kézzel is segíthette mozdulatot.
Az órán elvégzett nyújtógyakorlatokat otthon már nem volt egyszerű heveder nélkül elvégezni, kerestek a páciensek sálat, övet, redőnyzsinórt stb. találékonyságuk határtalan volt, de mindenki a rendelőben használt hevedert akarta megvásárolni. "Mert az pont jó! "

2014 decemberében heveder gyártásba kezdtünk és összeírva a nyújtógyakorlatokat egy komplex stretching és terápiás programot dolgoztam ki, ami már nem csupán klasszikus nyújtásról szólt, hanem postizometrikus relaxációról (Lewit manuálterápiás módszere során kutatta, hogy a PIR azonnali fájdalomcsillapító hatással bír). A koncepciónkban alkalmazunk fascia vonalak mentén történő nyújtásokat és használjuk a hevedert perifériás idegmobilizálásra is. Annyira megkedveltük a saját StrapTherapy technikáinkat, hogy jelenleg minden rendelőnkben dolgozó terapeuta ezzel a módszerrel tanítja a pácienseit nyújtani, akik így otthon vagy sporttevékenység során is szívesen nyújtanak! Ma már több páciens otthonában van heveder és automobilizációs technikaként rendszeresen használják.

A Pécsi Egyetemen végzett tudományos kutatás eredménye igazolta azt amit eddig is tapasztaltunk a StarpTherapy működik! Jelenleg a hevederek forgalmazásán túl, tréningeket is indítunk gyógytornászoknak és edzőknek, trénereknek. Célunk, hogy a szerzett tudást és tapasztalatot a többi kollégának is átadjuk!


Szólj hozzá!

Futók izomhúzódásai, sérülései

Hamstring sérülés
A futás az egyik legnépszerűbb verseny, fitnesz, rekreációs tevékenység világszerte. Egészségügyi előnyéről számtalan tanulmányban olvashatunk. Azonban a népszerűség ellenére, a helytelen edzéselméletből származóan gyakoriak a sérülések is. Legnagyobb kockázati tényező a heti futásteljesítmény, nagyobb teljesítmény ugyanis csökkent regenerációs idővel korrelál, mely során gyakoribbá válnak a sportsérülések. Továbbá a nagyobb heti futásteljesítmény, korrelál az izommerevségek kialakulásának valószínűségével, beleértve a térdhajlító, hamstring izomzat flexibilitásának csökkenését. Az alsó végtag összehangolt mozgásában nagy szerepe van a hamstring flexibilitásának. A hamstring izomzat nyílt láncú működése közben elsődleges térdflexor és egyúttal másodlagos csípő extensor. Futás alatt a kinematika szerint az egyidejű csípő hajlítás és térd nyújtás nagyobb flexibilitást igényel a hamstring izom részéről. Sérülése számos biomechnikai és szöveti tulajdonságtól függ. (Williams 2015)

Achilles sérülés
Creaby és munkatársai férfifutók csípőízületének biomechanikai változásait vizsgálták, hogy igazolják hipotézisüket, miszerint a megváltozott csípőízületi biomechanika kedvez a futók körében gyakori sérülésnek, az achilles tendinopathia kialakulásának. A vizsgálatban 28 férfi vett részt (n=28) 14 férfi szenvedett Achilles tendinopathiával, ők kerültek a vizsgálati csoportba és 14 egészséges futó került a kontroll csoportba, akik szintén férfiak voltak. A tanulmányban összehasonlították a csípőízület és bokaízület kinematikai és kinetikai jellemzőit. A csípőízületi és bokaízületi szögeket három síkban elemezték (transzverzális, saggitális és frontális).  A statisztikai eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati csoportban az Achilles tendinopathia mellé fokozott csípőízületi kirotáció és csípőízületi addukció társul, mely érték szignifikánsan nagyobb az egészséges férfifutók értékeinél. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a futók körében gyakran megjelenő Achilles tendinopathia a megváltozott csípőízületi biomechanikával lehet összefüggésben.

Az Achilles tendinopathiákat Wertz és munkatársai vizsgálták tanulmányukban, ahol futók és tornászok Achilles sérüléseit tanulmányozták. A futók esetében helytelen cipő viselése, a domborzati viszonyok hirtelen megváltozása, az intervallum edzések fokozatosságának hiánya, az izom merevsége mind hozzájárul az Achilles sérüléséhez. Továbbá a fejletlen hamstring izomzat, a fokozott testtömeg-index és az ismétlődő túlterhelés növeli a sérülések kockázatát. A reggeli merevség az izmokban, a nyújtás hiánya szintén fokozott kockázatot rejt az ínsérülések kialakulásához. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a merev, rugalmatlan izomzat az első 30 percben sérülést eredményez. Megelőzésként ajánlott optimalizálni az alsó végtag izomzatának rugalmasságát és erejét, javítani az izomegyensúlyt és a neuromuscularis kontrollt.

Iliotibiális szalag szindróma
Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a combcsont külső végén ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 % os az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára.

A fent ismertetett tanulmányokból levonható következtetés, hogy a sportsérülések jelentős része megelőzhető helyes nyújtástechnikák alkalmazásával. Futók esetén az alsó végtag izmainak flexibilitása csökkenti a sérülések kockázatát. A helyes cipő viselése, a regenerációs idő betartása a fokozatosság elvének alkalmazása megelőzi a sérülések kialakulását. A futás remek sport, de kiegészítő edzésként boka, térd, csípő és gerincstabilizáló edzés is javasolt mellé.

Forrás:
Szentiványi, R. (2017) Sportolók Hamstring nyújtásának hatékonysága StrapTherapyval
Szólj hozzá!

Nyújtsunk, de mennyit és hogyan?

Következtetések:
  1. Egy izomcsoportot legalább 30 másodpercig kell nyújtani, ahhoz, hogy a nyújtás eredményes legyen!
  2. A testhelyzet (ülő, álló, fekve) nem befolyásolja a nyújtás hatékonyságát!
  3.  A statikus stertching és a PNF illetve PIR technikák egyaránt növelik a flexibilitást!

Mchugh és munkatársai áttekintik a ma még nem pontosan ismert hatású, de mindennap végzett gyakorlatok irodalmát.  A megfigyelések alapján  2- 8 perces nyújtás után csökken az izom merevsége, nő a mozgásterjedelem - a balett táncosok például az egész edzésük negyedrészében nyújtanak. Az intenzitást a kellemetlen érzésig, a fájdalom határig fokozzák, egyénileg, tapasztalat szerint. Egy 4x90 másodperces nyújtás a combhajlítók passzív ellenállását 18-19 százalékkal csökkenti, másik adat szerint 5x90 mp nyújtás 8 százalékkal. Rövidebb, de intenzívebb stretching hasonló hatású, de 5 - 6 percnyi idő mindenképpen szükséges, a fél percnél rövidebb nyújtások hatástalanok. A sportolás előtt több izomcsoport nyújtása akár egy órát is igénybe venne. A dinamikus stretching hatásáról keveset tudunk, ahogy a bemelegítés és nyújtás együttes hatásáról is. A dinamikus stretchingnél nem csökken az erő, a hosszabb izomhosszon végzett nyújtás nagyobb mértékben csökkenti az erőt. (Apor 2003)

Decoster és munkatársai szakirodalmi kutatást végzett a leggyakrabban alkalmazott nyújtási technikákat illetően. Továbbá vizsgálták az ajánlott alkalmankénti nyújtást és a nyújtással töltött időt is. A hamstring izomzat nyújtását vizsgálták 28 publikációban, összesen 1338 egészséges alanyon. A homogenitás tisztázatlansága miatt megkérdőjelezték a tanulmányok evidenciáját, ennek ellenére az eredmények a következőek lettek: a legtöbb esetben a mozgásprogram 6 hét volt, leggyakrabban statikus stretching és PNF (proprioceptív neuromuszkuláris facilitáció) illetve PIR (posztizometrikus relaxáció) technikákat alkalmaztak a nyújtások során. Sziginfikánsan (p< 0,08) nem különböztek a statikus stretching és PNF illetve PIR technika mérési technika eredményei egymástól. Mind az ülő mind az álló helyzetben végzett nyújtások javulást eredményeztek a mozgástartományban. A nyújtás idejét tekintve a 30 és 60 másodperces nyújtások eredményeztek javulást, de a szerző arra jutottak, hogy már a 30 másodperces nyújtás is szignifikáns változást hoz az izomzatban. A tanulmányokban a nyújtásokat átlagban 5 alkalommal végezték egy héten. A mozgásprogram végén az AKE teszt eredményei 7-12 fok között mozogtak a program előtti tesztekhez képest, az SLR teszt 6-28 fokos javulást eredményezett. 
Nyújtás StrapTherapyval

AKE-teszt: háton fekvő helyzetben 90 fokos csípőhajlítás mellett mennyire tudjuk a térdet aktívan nyújtani
SLR-teszt: háton fekvő helyzetben, nyújtott térdízület mellett, mennyire tudja a terapeuta a lábat megemelni



Szólj hozzá!

Stretching- nyújtás

A stretching célja az ízületi mozgások aktív és passzív mértékének megtartása és javítása, a fiziológiás mozgáshatár helyreállítása és javítása, az ízület körüli lágyrészek mobilitásának megtartása és növelése, a kontraktúrák (kóros izomrövidülések) kialakulásának megelőzése, illetve a kialakult kontraktúrák kezelése, valamint fizikai terhelésre jelentkezhet izom-ín átmenet sérüléseinek csökkentése, valamint azok elkerülése.
Megkülönböztethető passzív és aktív típus, valamint statikus és dinamikus forma. A nyújtások típusainak alkalmazására egyre elfogadottabb azon javaslat, hogy a bemelegítés alatt az aktív dinamikus stretching, míg a fizikai megterhelést jelentő foglalkozások, edzések végén a passzív statikus forma alkalmazandó, melyet a különböző típusú nyújtások az azt követő teljesítményre kiható hatásai csak megerősítenek.
A nyújtás élettani hatása, hogy javul a flexibilitás, javul a szöveti viscoelasticitás, spinális fájdalomcsillapítás, sarkomerszám növekedése, emelkedik a szöveti hőmérséklet és javul az izomerő és az állóképesség. Rendszeres nyújtás csökkenti az izmokban a feszülést, javítja az izomtónust, növeli az ízületi mozgásterjedelmet, a hajlékonyságot, javítja a mozgáskoordinációt, csökkenti a sérülések gyakoriságát, véd a húzódásoktól, izomszakadásoktól, hatékonyabb lesz az erőkifejtés, sporttevékenység, nő az izmok terhelhetősége, megelőzhető és csökkenthető az izomláz, segíti az izom regenerációját, megelőzi és javítja a rossz testtartást, javítja a rossz légzéstechnikát, relaxál, kellemes felüdülést biztosít. Ínsérüléseket követően az óvatos, fájdalomhatárig végzett kontrolállt nyújtás segíti az újonnan kialakult kollagén szálak párhuzamos rendeződését is. A nyújtás célja életkoronként különböző lehet. Az izmok nyújthatósága, rugalmassága fiatalabb korban az ízületi hajlékonysághoz, az izomzat erő- és állóképességének növekedéséhez, a harmonikus mozgáshoz, míg idősebb korban inkább csak az utóbbi, a koordinált, könnyebb mozgáshoz és kivitelezéséhez nélkülözhetetlen. (1)



Forrás:
 1.      Járomi, M., Benkovics, E., Fónai, A., Kránicz, J., Leidecker, E., Molics, B., Nyárády, J., Szabó, I., Tóthné Steinhausz, V., (2015) Sportfizioterápia, sportterápia. Pécsi Tudományegyetem, Sporttudományi Kar e-könyv
1 megjegyzés

Tudományos kutatás a StrapTherapy hatékonyságáról

SPORTOLÓK HAMSTRING NYÚJTÁSÁNAK HATÉKONYSÁGA STRAPTHERAPY-VAL

ABSZTRAKT
Háttér és célkitűzés: A sportteljesítmények növelésében és a sérülés prevencióban jelentősége van a helyes nyújtás-technikák alkalmazásának. A sportterápiában az ízületi mobilitás, szöveti rugalmasság, az izomnyújthatóság komplexebb látásmódot igényel. A fizioterápiában többféle megközelítés és kezelési technika létezik a mobilitásra illetve a szöveti rugalmasság elérésére. A sportolók esetében a térdhajlító izom (hamstring) nyújthatósága nagyban befolyásolja az alsó végtagi mobilitást, a nyújtás mellett az izom robbanékonyságának megőrzése is cél. A StrapTherapy egyik stretching módszere a post-isometric relaxation (PIR), amely beépíthető az edzéstervbe és általa hatékonyabban végezhetőek a nyújtógyakorlatok. Erre kifejlesztett sporteszközzel - Strap - történő PIR nyújtás során a sportoló önállóan és hatékonyan végezhet stretching-gyakorlatokat fokozva ezzel a mobilitást, mint terápiás célt és az aktív használat élményét.
Vizsgálati anyag és módszer: Kutatásunkba véletlenszerű  mintaválasztási eljárással 75 férfi futót (n=75, életkor 35,04 ± 2,952 év) vontunk be. A beválasztási kritériumoknak megfelelően a résztvevők 6 hetes mozgásprogramban vettek részt. A vizsgálati csoportban 30 fő (n=30) vett részt, esetükben StrapTherapy koncepciót alkalmaztunk. A kontroll csoportban hagyományos nyújtótechnikákat alkalmaztunk, ebben a csoportban szinten 30 fő (n=30) vett részt. A résztvevők vizsgálatához sportolási szokásokra specifikus kérdőívet, fizioterápiában alkalmazott izomnyújtási teszteket (SLR /Straight Leg Raise/, AKE /Active Knee Extension/, FTF /Finger to Floor/), mobilitást vizsgáló Schober tesztet és VAS-t alkalmaztunk. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát, páros t- próbát, kétmintás t- próbát, Wilcoxon- próbát Mann- Whitney- próbát és korrelációs elemzést végeztünk. A szignifikanciát (p≤ 0,05) szintnél határoztuk meg.
Eredmények: Kutatásunk során, a 6 hetes mozgásprogramot követően a sportolók vizsgálati csoportjában minden általunk vizsgált izomnyújtási teszt szignifikáns javulást mutatott. A kontroll csoportban a nyújtás hatására statisztikailag szintén szignifikáns volt a javulás, de a gyakorlatban ez minimális értéket mutatott.
Következtetések: Vizsgálatunk eredményeként elmondható, hogy a sportolók körében StrapTherapy koncepció hatékonyan alkalmazható a hamstring izomzat nyújtására.

Kulcsszavak: StrapTherapy, hamstring, izomnyújtás


1 megjegyzés

Nyújtsd a lábad, hogy ne fájjon a derekad!

Aki ülőmunkát végez, az valószínűleg gyakran szenved a derékfájdalomtól.
A váratlanul fellépő kellemetlen fájás a legszebb pillanatokat is képes tönkre tenni, ám szabadulni a fájdalomtól közel sem olyan egyszerű. 
A sport természetesen segíthet a panaszok megszüntetésében, ám tapasztalataim szerint sokan vannak, akik idő vagy energia hiányában elhanyagolják a mozgást.
Egy könnyen használható eszköz segítségével azonban akár az ágyban fekve, tévézés közben is végezhetsz két olyan egyszerű nyújtó gyakorlatot, aminek segítségével végleg búcsút mondhatsz a kínzó fájdalomnak. 
Az egyik gyakorlat a combhajlító izmot nyújtja, a másik pedig a medence helyes tartásáért felelős, úgynevezett csípőhorpaszt lazítja, nyújtja. 
Végezz aktív nyújtást!
Hátsó combizom nyújtása
Csípőhorpasz nyújtása
Az ülőmunkától kialakuló derékfájás kialakulásának szakmai ismertetőjéről itt olvashatsz.

Szólj hozzá!

Stretching- De hogyan?

Az utóbbi években a funkcionális és stabilizáló tréningekhez számtalan új eszközt fejlesztettek ki, így hatékonyabbak lettek és divatossá váltak. A mobilitás fokozására viszont nem alakultak ki divatos technikák, amelyek a sportolók illetve páciensek számára egy eszközös torna során segítik a terápiás célt és fokozzák az aktív használat élményét, ezáltal a mobilitás, mint cél kevésbé tudatosult, továbbá a különböző stretching és szöveti nyújtó-technikák rendszerezése és ismertetése is hiányos.
A nyújtás jelentősége már bizonyított a sportsérülések megelőzésében és a mozgásszervi bántalmak prevenciójában a kérdés, hogy melyik módszer hatékony, milyen egységes ajánlás elfogadott a különböző nyújtótechnikák alkalmazása során?
A nyújtógyakorlatokat általánosságban két nagy csoportra is oszthatjuk:
-       dinamikus nyújtógyakorlatok
-       statikus nyújtógyakorlatok

DINAMIKUS NYÚJTÓGYAKORLATOK
Folyamatos mozgásba iktatott statikus nyújtóelemek összessége, melyek végzése során a lendületes, dinamikus mozgások végén a kontraktilis elemek megnyúlása következik be.
Jellemzője, hogy felkészíti a szervezetet a fizikai megterhelésre, sportteljesítményre. Előkészíti a szöveteket a sportolásra, fizikai aktivitásra, javítja az izom-kapillarizációt, az oxigenizációt, növeli az izomszövet hőmérsékletét és képes ezt meg is tartani. Dinamikus stretching- technikákba beépíthetőek az adott sporttevékenységre jellemző mozdulatsorok, ezzel növelve az izom-ideg kapcsolatot és az automatizmust. A nyújtógyakorlatok e speciális formája alkalmas az olyan sportoknál, ahol meg kell őrizni az izomzat robbanékonyságát.
A dinamikus stretchinget a bemelegítésnél alkalmazzuk.


STATIKUS NYÚJTÓGYAKORLATOK
Lassú, kitartott nyújtás. Véghelyzet-érzetben (end feeling) statikusan érjük el a kontraktilis elemek megnyúlását.
Jellemzője, hogy bizonyítottan növelhető a mozgásterjedelem a statikus nyújtógyakorlatok során is, mégis alkalmasabb technika a sporttevékenységet követő levezetés során a relaxációra, az izomregeneráció elindítására illetve az izomláz, túlterheltség csökkentésére.

Sokáig vitatott volt a robbanékonyságot igénylő sportokban a statikus stretching helye, de mára már több kutatás is igazolja, hogy a bemelegítésnél a dinamikus stretching változata ajánlott és a levezetésnél a statikus stretching alkalmazása vált szükségszerűvé.
Tehát a sportteljesítmények növelésében és a sérülés prevencióban jelentősége van a helyes nyújtás-technikák alkalmazásának. Az említett stretching-technikák fiziológiás testtartást, izomzatot és izomegyensúlyt feltételeznek. Sportág specifikusan jellemzőek különböző dysfunkciók, melyek a fokozott igénybevételből, rosszul rögzült mozdulatsorból adódnak, ennek látható jele leggyakrabban a testtartásban nyilvánul meg.

A sportterápiában az ízületi mobilitás, szöveti rugalmasság, az izomnyújthatóság komplexebb látásmódot igényel. A fizioterápiában többféle megközelítés és kezelési technika létezik a mobilitásra illetve a szöveti rugalmasság elérésére. Néhányat említve:
Dr. Vladimer Janda munkássága során vizsgálta a tartáshibákat és ezeknek az izmokkal történő kompenzálását. Megalkotta a keresztezett szindróma fogalmát, melynek felismerése egyénre szabott terápia kidolgozásában segíti a terapeutát.
Dr. Ida Rolf vizsgálta a kötőszöveteket és rájött, hogy az izmok körül elhelyezkedő kötőszövetes burkok (fasciák) nyújthatók és ennek során kedvezően befolyásolják az izmok működését, rugalmasságát.
Ezt tovább kutatta Tom Mayers aki megalkotta a fascia-vonalakat, melyek során érthetővé vált, hogy a szövetek kommunikálnak egymással és a mozgáslánc, az idegrendszeri szabályozáson túl hányféle szöveti funkció együttes, harmonikus mozgása során valósul meg.

A modern fizioterápiás szemlélet és a korszerű edzésmódszertan előnyének együttes munkájával a nagyobb sportteljesítmény és a sérülés prevenció maximalizálásának érdekében túl kell lépni a sablonos nyújtótechnikák alkalmazásán és egyénre szabott sport specifikus nyújtóprogramok kidolgozását kell szorgalmazni. Ennek a kezdeményezésnek a hatására dolgoztuk ki a StrapTherapy-t.
PIR-technika alkalmazása Strap segítségével




Szólj hozzá!

Hogyan nyújtsunk hatékonyan?

Karl Lewit (manuálterapeuta) a PIR-t (poszt-izometrikus relaxáció) alkalmazta a manuálterápiában. A technika során az izmot előfeszítjük, aztán egy izometrikus kontrakció során minimális ellenállást kérünk, majd relaxatio és ezt követően nyújtjuk tovább statikusan a véghelyzet érzetig, közben légzéskontroll. Előfeszítés során belégzés és a kilégzés végén lazítás. Munkássága során mozgásszervi fájdalmak csillapítására alkalmazta a technikát és ezzel egy időben az ízületi ROM (mozgástartomány) növelésére. A módszer eredményeként azonnali fájdalomcsillapítás 94%, tartós fájdalomcsillapítás 63% volt. (ha a sportolók automobilizáló technika során heti rendszerességgel kellett folytatni a PIR technikát)
Nyújtás Strap segítségével
Leegyszerűsítve a technikát:
  1. A nyújtani kívánt izmot a Strap segítségével elvisszük egy olyan pontba, ahol érezzük, hogy már feszül, nyúlik. pl. beakasztjuk a Strap-be a lábat és meghúzzuk, hogy feszüljön
  2. Belégzünk
  3. A nyújtani kívánt izmot egy ellenállással szemben dolgoztatjuk, de nem engedjük, hogy mozgás létrejöjjön, csak ellenfeszítés, izometrikusan. pl. belenyomjuk a Strap-be a lábat, de nem engedjük, hogy mozgás létrejöjjön.
  4. Kilégzés és lazítunk
  5. Lazítás végén még egy kicsit statikusan tovább nyújtjuk az izmot. pl: tovább húzzuk a lábat, hogy jobban nyúljon az izom
    Strap rögzítése a lábon (stabil rögzítés PIR technikához)
Ezt megismételhetjük az adott izomra 3x
Ezt a technikát általában egy edző vagy gyógytornász segítségével gyakorolhattuk eddig, a Strap segítségével viszont egyedül és végezhetjük!
Lassan, fokozatosan nyújtsunk!