A kutatási eredmények nem teljesen egységesek a bemelegítés során alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás komponenseire. Korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a dinamikus nyújtás az izomerőben, az ugrásban és a sprint során is teljesítményjavulást hoz. Több tanulmányban azt az eredményt interpretálták, hogy a statikus nyújtás a robbanékonyság csökkenését eredményezi. Ebben a formában felvetődik a kérdés, hogy miért is alkalmazunk statikus nyújtást? Azt is megfigyelték, hogy a bemelegítési rutint (általános aerob aktivitás nyújtógyakorlatokkal ötvözve), viszont kevesen végeztetik sport specifikusan. Samson és munkatársainak az volt a célja, hogy összehasonlítsák az általános és aktivitás-specifikus bemelegítést komponenseiként alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás hatását. Hipotézisük az volt, hogy az aktivitás-specifikus komponens bemelegítésbe illesztése javítani fogja a teljesítményt, másik feltevésük pedig az volt, hogy a statikus nyújtással ötvözött gyakorlatsor rosszabb eredményeket hoz a teljesítményre vonatkozóan. A vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt, 9 férfi (átlagéletkor 28 év, átlag 91 kilogramm, átlag testmagasság 180 centiméter) és 10 nő (átlagéletkor 22 év, átlag testtömeg 56 kilogramm, testmagasság átlaga 165 centiméter) beválasztási kritériumként szerepelt, hogy az alanyok jellemzően aktív rekreációs sportolóak legyenek. Véletlenszerűen négy csoportra osztották őket. A csoport (általános bemelegítés dinamikus nyújtással) B csoport (általános és specifikus bemelegítés dinamikus nyújtással) C csoport (általános bemelegítés statikus stretching) D csoport (általános és specifikus bemelegítés statikus stretching). A vizsgálat előtt teljesítményteszteket és mobilitás teszteket végeztek el az alanyokon és a bemelegítő és nyújtó- gyakorlatok után visszamérték az eredményeket. Statisztikai analízist ANOVA módszerrel és t-próbával végezték. A kiértékelés során a legfontosabb eredményei a kutatásnak, hogy az aktivitás- specifikus bemelegítési komponens a sprintteljesítményt javította a statikus komponens a mobilitást és az izomelasztikusságot javította. Az aktivitás specifikus bemelegítés dinamikus és statikus nyújtás komponenssel is javította a teljesítményt. A jelen tanulmány azt igazolta, hogy az aktivitás-specifikus bemelegítés a sprint tevékenységben, míg a statikus nyújtás a mozgástartalom növelésében hatékonyabb.

Gyógytornász- manuálterapeutaként 2006- ban találkoztam először hevederes manuálterápiás technikával. Mivel a heveder segítségével a terapeuta keze szabad és testsúly áthelyezés mellett könnyen kivitelezhetővé váltak a különböző fogások, így közelebb kerültem a Mulligan manuálterápiás technikákhoz. Elvégeztem több továbbképzést.

Később a MozgásKlinika gyógytorna rendelőben a páciensek nyújtógyakorlataihoz használtunk hevedert, hogy segítségével könnyebb legyen az általunk kért nyújtásokat elvégezni. A heveder egyrészt a kar hosszabbításaként segítség volt a páciensnek, másrészt a nehezebb pozíciókban is egyszerűbb volt a nyújtásokat elvégezni és a terapeuta közben kézzel is segíthette mozdulatot.

Az órán elvégzett nyújtógyakorlatokat otthon már nem volt egyszerű heveder nélkül elvégezni, kerestek a páciensek sálat, övet, redőnyzsinórt stb. találékonyságuk határtalan volt, de mindenki a rendelőben használt hevedert akarta megvásárolni. "Mert az pont jó! "

2014 decemberében heveder gyártásba kezdtünk és összeírva a nyújtógyakorlatokat egy komplex stretching és terápiás programot dolgoztam ki, ami már nem csupán klasszikus nyújtásról szólt, hanem postizometrikus relaxációról (Lewit manuálterápiás módszere során kutatta, hogy a PIR azonnali fájdalomcsillapító hatással bír). A koncepciónkban alkalmazunk fascia vonalak mentén történő nyújtásokat és használjuk a hevedert perifériás idegmobilizálásra is. Annyira megkedveltük a saját StrapTherapy technikáinkat, hogy jelenleg minden rendelőnkben dolgozó terapeuta ezzel a módszerrel tanítja a pácienseit nyújtani, akik így otthon vagy sporttevékenység során is szívesen nyújtanak! Ma már több páciens otthonában van heveder és automobilizációs technikaként rendszeresen használják.

A Pécsi Egyetemen végzett tudományos kutatás eredménye igazolta azt amit eddig is tapasztaltunk a StarpTherapy működik! Jelenleg a hevederek forgalmazásán túl, tréningeket is indítunk gyógytornászoknak és edzőknek, trénereknek. Célunk, hogy a szerzett tudást és tapasztalatot a többi kollégának is átadjuk!

Hamstring sérülés

A futás az egyik legnépszerűbb verseny, fitnesz, rekreációs tevékenység világszerte. Egészségügyi előnyéről számtalan tanulmányban olvashatunk. Azonban a népszerűség ellenére, a helytelen edzéselméletből származóan gyakoriak a sérülések is. Legnagyobb kockázati tényező a heti futásteljesítmény, nagyobb teljesítmény ugyanis csökkent regenerációs idővel korrelál, mely során gyakoribbá válnak a sportsérülések. Továbbá a nagyobb heti futásteljesítmény, korrelál az izommerevségek kialakulásának valószínűségével, beleértve a térdhajlító, hamstring izomzat flexibilitásának csökkenését. Az alsó végtag összehangolt mozgásában nagy szerepe van a hamstring flexibilitásának. A hamstring izomzat nyílt láncú működése közben elsődleges térdflexor és egyúttal másodlagos csípő extensor. Futás alatt a kinematika szerint az egyidejű csípő hajlítás és térd nyújtás nagyobb flexibilitást igényel a hamstring izom részéről. Sérülése számos biomechnikai és szöveti tulajdonságtól függ. (Williams 2015)

Achilles sérülés

Creaby és munkatársai férfifutók csípőízületének biomechanikai változásait vizsgálták, hogy igazolják hipotézisüket, miszerint a megváltozott csípőízületi biomechanika kedvez a futók körében gyakori sérülésnek, az achilles tendinopathia kialakulásának. A vizsgálatban 28 férfi vett részt (n=28) 14 férfi szenvedett Achilles tendinopathiával, ők kerültek a vizsgálati csoportba és 14 egészséges futó került a kontroll csoportba, akik szintén férfiak voltak. A tanulmányban összehasonlították a csípőízület és bokaízület kinematikai és kinetikai jellemzőit. A csípőízületi és bokaízületi szögeket három síkban elemezték (transzverzális, saggitális és frontális).  A statisztikai eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati csoportban az Achilles tendinopathia mellé fokozott csípőízületi kirotáció és csípőízületi addukció társul, mely érték szignifikánsan nagyobb az egészséges férfifutók értékeinél. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a futók körében gyakran megjelenő Achilles tendinopathia a megváltozott csípőízületi biomechanikával lehet összefüggésben.

Az Achilles tendinopathiákat Wertz és munkatársai vizsgálták tanulmányukban, ahol futók és tornászok Achilles sérüléseit tanulmányozták. A futók esetében helytelen cipő viselése, a domborzati viszonyok hirtelen megváltozása, az intervallum edzések fokozatosságának hiánya, az izom merevsége mind hozzájárul az Achilles sérüléséhez. Továbbá a fejletlen hamstring izomzat, a fokozott testtömeg-index és az ismétlődő túlterhelés növeli a sérülések kockázatát. A reggeli merevség az izmokban, a nyújtás hiánya szintén fokozott kockázatot rejt az ínsérülések kialakulásához. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a merev, rugalmatlan izomzat az első 30 percben sérülést eredményez. Megelőzésként ajánlott optimalizálni az alsó végtag izomzatának rugalmasságát és erejét, javítani az izomegyensúlyt és a neuromuscularis kontrollt.

A stretching célja az ízületi mozgások aktív és passzív mértékének megtartása és javítása, a fiziológiás mozgáshatár helyreállítása és javítása, az ízület körüli lágyrészek mobilitásának megtartása és növelése, a kontraktúrák (kóros izomrövidülések) kialakulásának megelőzése, illetve a kialakult kontraktúrák kezelése, valamint fizikai terhelésre jelentkezhet izom-ín átmenet sérüléseinek csökkentése, valamint azok elkerülése.

Megkülönböztethető passzív és aktív típus, valamint statikus és dinamikus forma. A nyújtások típusainak alkalmazására egyre elfogadottabb azon javaslat, hogy a bemelegítés alatt az aktív dinamikus stretching, míg a fizikai megterhelést jelentő foglalkozások, edzések végén a passzív statikus forma alkalmazandó, melyet a különböző típusú nyújtások az azt követő teljesítményre kiható hatásai csak megerősítenek.

A nyújtás élettani hatása, hogy javul a flexibilitás, javul a szöveti viscoelasticitás, spinális fájdalomcsillapítás, sarkomerszám növekedése, emelkedik a szöveti hőmérséklet és javul az izomerő és az állóképesség. Rendszeres nyújtás csökkenti az izmokban a feszülést, javítja az izomtónust, növeli az ízületi mozgásterjedelmet, a hajlékonyságot, javítja a mozgáskoordinációt, csökkenti a sérülések gyakoriságát, véd a húzódásoktól, izomszakadásoktól, hatékonyabb lesz az erőkifejtés, sporttevékenység, nő az izmok terhelhetősége, megelőzhető és csökkenthető az izomláz, segíti az izom regenerációját, megelőzi és javítja a rossz testtartást, javítja a rossz légzéstechnikát, relaxál, kellemes felüdülést biztosít. Ínsérüléseket követően az óvatos, fájdalomhatárig végzett kontrolállt nyújtás segíti az újonnan kialakult kollagén szálak párhuzamos rendeződését is. A nyújtás célja életkoronként különböző lehet. Az izmok nyújthatósága, rugalmassága fiatalabb korban az ízületi hajlékonysághoz, az izomzat erő- és állóképességének növekedéséhez, a harmonikus mozgáshoz, míg idősebb korban inkább csak az utóbbi, a koordinált, könnyebb mozgáshoz és kivitelezéséhez nélkülözhetetlen. (1)

Forrás:

 1.      Járomi, M., Benkovics, E., Fónai, A., Kránicz, J., Leidecker, E., Molics, B., Nyárády, J., Szabó, I., Tóthné Steinhausz, V., (2015) Sportfizioterápia, sportterápia. Pécsi Tudományegyetem, Sporttudományi Kar e-könyv

Aki ülőmunkát végez, az valószínűleg gyakran szenved a derékfájdalomtól.

A váratlanul fellépő kellemetlen fájás a legszebb pillanatokat is képes tönkre tenni, ám szabadulni a fájdalomtól közel sem olyan egyszerű. 

A sport természetesen segíthet a panaszok megszüntetésében, ám tapasztalataim szerint sokan vannak, akik idő vagy energia hiányában elhanyagolják a mozgást.

Egy könnyen használható eszköz segítségével azonban akár az ágyban fekve, tévézés közben is végezhetsz két olyan egyszerű nyújtó gyakorlatot, aminek segítségével végleg búcsút mondhatsz a kínzó fájdalomnak. 

Az egyik gyakorlat a combhajlító izmot nyújtja, a másik pedig a medence helyes tartásáért felelős, úgynevezett csípőhorpaszt lazítja, nyújtja. 

Végezz aktív nyújtást!

Az ülőmunkától kialakuló derékfájás kialakulásának szakmai ismertetőjéről itt olvashatsz.

Dr. Vladimer Janda munkássága során vizsgálta a tartáshibákat és ezeknek az izmokkal történő kompenzálását. Megalkotta a keresztezett szindróma fogalmát, melynek felismerése egyénre szabott terápia kidolgozásában segíti a terapeutát.

Ezt megismételhetjük az adott izomra 3x

Ezt a technikát általában egy edző vagy gyógytornász segítségével gyakorolhattuk eddig, a Strap segítségével viszont egyedül és végezhetjük!

Lassan, fokozatosan nyújtsunk!

Sportspecifikus gyógytorna, sportrehabilitáció