STRAP: sporteszköz a nyújtáshoz
Ha még nincs saját STRAP-ed:
Szólj hozzá!

Stretching- De hogyan?

Az utóbbi években a funkcionális és stabilizáló tréningekhez számtalan új eszközt fejlesztettek ki, így hatékonyabbak lettek és divatossá váltak. A mobilitás fokozására viszont nem alakultak ki divatos technikák, amelyek a sportolók illetve páciensek számára egy eszközös torna során segítik a terápiás célt és fokozzák az aktív használat élményét, ezáltal a mobilitás, mint cél kevésbé tudatosult, továbbá a különböző stretching és szöveti nyújtó-technikák rendszerezése és ismertetése is hiányos.
A nyújtás jelentősége már bizonyított a sportsérülések megelőzésében és a mozgásszervi bántalmak prevenciójában a kérdés, hogy melyik módszer hatékony, milyen egységes ajánlás elfogadott a különböző nyújtótechnikák alkalmazása során?
A nyújtógyakorlatokat általánosságban két nagy csoportra is oszthatjuk:
-       dinamikus nyújtógyakorlatok
-       statikus nyújtógyakorlatok

DINAMIKUS NYÚJTÓGYAKORLATOK
Folyamatos mozgásba iktatott statikus nyújtóelemek összessége, melyek végzése során a lendületes, dinamikus mozgások végén a kontraktilis elemek megnyúlása következik be.
Jellemzője, hogy felkészíti a szervezetet a fizikai megterhelésre, sportteljesítményre. Előkészíti a szöveteket a sportolásra, fizikai aktivitásra, javítja az izom-kapillarizációt, az oxigenizációt, növeli az izomszövet hőmérsékletét és képes ezt meg is tartani. Dinamikus stretching- technikákba beépíthetőek az adott sporttevékenységre jellemző mozdulatsorok, ezzel növelve az izom-ideg kapcsolatot és az automatizmust. A nyújtógyakorlatok e speciális formája alkalmas az olyan sportoknál, ahol meg kell őrizni az izomzat robbanékonyságát.
A dinamikus stretchinget a bemelegítésnél alkalmazzuk.


STATIKUS NYÚJTÓGYAKORLATOK
Lassú, kitartott nyújtás. Véghelyzet-érzetben (end feeling) statikusan érjük el a kontraktilis elemek megnyúlását.
Jellemzője, hogy bizonyítottan növelhető a mozgásterjedelem a statikus nyújtógyakorlatok során is, mégis alkalmasabb technika a sporttevékenységet követő levezetés során a relaxációra, az izomregeneráció elindítására illetve az izomláz, túlterheltség csökkentésére.

Sokáig vitatott volt a robbanékonyságot igénylő sportokban a statikus stretching helye, de mára már több kutatás is igazolja, hogy a bemelegítésnél a dinamikus stretching változata ajánlott és a levezetésnél a statikus stretching alkalmazása vált szükségszerűvé.
Tehát a sportteljesítmények növelésében és a sérülés prevencióban jelentősége van a helyes nyújtás-technikák alkalmazásának. Az említett stretching-technikák fiziológiás testtartást, izomzatot és izomegyensúlyt feltételeznek. Sportág specifikusan jellemzőek különböző dysfunkciók, melyek a fokozott igénybevételből, rosszul rögzült mozdulatsorból adódnak, ennek látható jele leggyakrabban a testtartásban nyilvánul meg.

A sportterápiában az ízületi mobilitás, szöveti rugalmasság, az izomnyújthatóság komplexebb látásmódot igényel. A fizioterápiában többféle megközelítés és kezelési technika létezik a mobilitásra illetve a szöveti rugalmasság elérésére. Néhányat említve:
Dr. Vladimer Janda munkássága során vizsgálta a tartáshibákat és ezeknek az izmokkal történő kompenzálását. Megalkotta a keresztezett szindróma fogalmát, melynek felismerése egyénre szabott terápia kidolgozásában segíti a terapeutát.
Dr. Ida Rolf vizsgálta a kötőszöveteket és rájött, hogy az izmok körül elhelyezkedő kötőszövetes burkok (fasciák) nyújthatók és ennek során kedvezően befolyásolják az izmok működését, rugalmasságát.
Ezt tovább kutatta Tom Mayers aki megalkotta a fascia-vonalakat, melyek során érthetővé vált, hogy a szövetek kommunikálnak egymással és a mozgáslánc, az idegrendszeri szabályozáson túl hányféle szöveti funkció együttes, harmonikus mozgása során valósul meg.

A modern fizioterápiás szemlélet és a korszerű edzésmódszertan előnyének együttes munkájával a nagyobb sportteljesítmény és a sérülés prevenció maximalizálásának érdekében túl kell lépni a sablonos nyújtótechnikák alkalmazásán és egyénre szabott sport specifikus nyújtóprogramok kidolgozását kell szorgalmazni. Ennek a kezdeményezésnek a hatására dolgoztuk ki a StrapTherapy-t.
PIR-technika alkalmazása Strap segítségével




Szólj hozzá!

Feszes,spasztikus hátizmok-derékfájdalom

A hát- és derékfájás minden ember életében egyszer már biztosan előfordult. Előfordul, hogy terápia nélkül is oldódik a fájdalom, akár el is múlik teljesen, de sajnálatos módon a tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem csak, hogy visszatér, szabadulni is nehéz lesz tőle!
Hátterében sokféle ok lehet, mégis a leggyakoribb a túlterhelésből fakadó izomfeszesség, izomkötöttség okozta fájdalom.
Egy egyszerűnek vélt csomagért lehajlás, pár órán keresztül tartó egy helyben számítógép előtt ülés, vagy kádba hajlás hajmosás céljából, már elegendő az ágyéki gerincszakaszon elhelyezkedő mély izomcsoport (lumbalis erector spinae) túlterheléséhez, amennyiben azok gyengék és képtelenek ellátni a tartó/stabilizáló funkciójukat.
Ekkor fájdalommal, feszességgel és mozgásbeszűküléssel reagálnak, mivel a mozgás a legjobb terápia ebben az esetben, így pihentetéssel és kímélettel nem lehet tartós fájdalommentességet elérni.

A már említett izomzat funkciója a derék mozgásán túl, annak stabilitásának biztosítása. Azonban bizonyos izomrostjai tulajdonságuk révén rövidülésre, feszességre hajlamos, kedvezőtlen terhelés (hajolgatás, tartós ülés) alatt tehát egyes rostjai elgyengülnek és néhány izomrostja kóros feszességgel reagál.
Megtévesztő lehet a fokozott lordosis (kitolt v előre billent medence) során észlelhető feszes deréktáji izomzat látványa, sajnos ehhez ritkán társul erő és stabilizáló funkció, ez egy spasztikus védekezés az izomzatban, amit komplexen kell kezelni.

Ha tartós fizikai terhelés vagy helytelen testtartás következtében az ágyéki gerincre ható erők meghaladják a fiziológiás mértéket, az enyhébb formában fájdalomhoz, merevséghez vezet súlyosabb esetben gerincbetegséghez, porckorongsérvet okoz.

Mi a terápia?
A deréktáji szakaszon az izomzat rövidülése, feszessége megelőzhető nyújtással és így az ágyéki gerincszakasz flexibilitását visszanyerjük. A nyújtás révén csökken a fájdalom, helyreáll a normál ízületi mozgásterjedelem és mozgásfunkció, javul a testtartás.
Az első képen az ágyéki szakaszon lévő hátizmok nyújtását, a második képen pedig a combhajlítók (haemstrings) stretchingjét láthatod heveder segítségével. Ezt a két izomcsoportot együttesen szükséges nyújtani, ugyanis az egyik csoport kóros túlfeszülése generálja a másik hipertónusát.
Derék lazítása
Haemstring nyújtása
A nyújtásokat 8-10 másodpercig kell kitartani, és háromszor ismételni. Belégzés során megtartani a helyzetet, és a Strap segítségével ellenállást biztosítani, majd kilégzés végén pedig tovább húzni a következő feszülés érzetig.




Természetesen a nyújtás önmagában nem minden esetben elegendő, szükséges az izomcsomók, fájdalmas pontok (Trigger pontok) masszírozással, és egyéb manuális technikákkal való oldása. Ezen kívül az ágyéki gerincszakasz specifikus gyógytorna gyakorlatokkal való megerősítése, hogy az izomcsoport képes legyen stabilizáló funkcióját ellátni, és ne legyen rémálom egy másfél literes vizes karton megemelése!

Szerző: Nagy Katalin- gyógytornász
            MozgásKlinika