http://straptherapy.blogspot.hu/
STRAP: sporteszköz a nyújtáshoz
Ha még nincs saját STRAP-ed:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sport. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sport. Összes bejegyzés megjelenítése
Szólj hozzá!

Statikus és dinamikus stretching a bemelegítésben

A kutatási eredmények nem teljesen egységesek a bemelegítés során alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás komponenseire. Korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a dinamikus nyújtás az izomerőben, az ugrásban és a sprint során is teljesítményjavulást hoz. Több tanulmányban azt az eredményt interpretálták, hogy a statikus nyújtás a robbanékonyság csökkenését eredményezi. Ebben a formában felvetődik a kérdés, hogy miért is alkalmazunk statikus nyújtást? Azt is megfigyelték, hogy a bemelegítési rutint (általános aerob aktivitás nyújtógyakorlatokkal ötvözve), viszont kevesen végeztetik sport specifikusan. Samson és munkatársainak az volt a célja, hogy összehasonlítsák az általános és aktivitás-specifikus bemelegítést komponenseiként alkalmazott statikus és dinamikus nyújtás hatását. Hipotézisük az volt, hogy az aktivitás-specifikus komponens bemelegítésbe illesztése javítani fogja a teljesítményt, másik feltevésük pedig az volt, hogy a statikus nyújtással ötvözött gyakorlatsor rosszabb eredményeket hoz a teljesítményre vonatkozóan. A vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt, 9 férfi (átlagéletkor 28 év, átlag 91 kilogramm, átlag testmagasság 180 centiméter) és 10 nő (átlagéletkor 22 év, átlag testtömeg 56 kilogramm, testmagasság átlaga 165 centiméter) beválasztási kritériumként szerepelt, hogy az alanyok jellemzően aktív rekreációs sportolóak legyenek. Véletlenszerűen négy csoportra osztották őket. A csoport (általános bemelegítés dinamikus nyújtással) B csoport (általános és specifikus bemelegítés dinamikus nyújtással) C csoport (általános bemelegítés statikus stretching) D csoport (általános és specifikus bemelegítés statikus stretching). A vizsgálat előtt teljesítményteszteket és mobilitás teszteket végeztek el az alanyokon és a bemelegítő és nyújtó- gyakorlatok után visszamérték az eredményeket. Statisztikai analízist ANOVA módszerrel és t-próbával végezték. A kiértékelés során a legfontosabb eredményei a kutatásnak, hogy az aktivitás- specifikus bemelegítési komponens a sprintteljesítményt javította a statikus komponens a mobilitást és az izomelasztikusságot javította. Az aktivitás specifikus bemelegítés dinamikus és statikus nyújtás komponenssel is javította a teljesítményt. A jelen tanulmány azt igazolta, hogy az aktivitás-specifikus bemelegítés a sprint tevékenységben, míg a statikus nyújtás a mozgástartalom növelésében hatékonyabb.
Szólj hozzá!

Futók izomhúzódásai, sérülései

Hamstring sérülés
A futás az egyik legnépszerűbb verseny, fitnesz, rekreációs tevékenység világszerte. Egészségügyi előnyéről számtalan tanulmányban olvashatunk. Azonban a népszerűség ellenére, a helytelen edzéselméletből származóan gyakoriak a sérülések is. Legnagyobb kockázati tényező a heti futásteljesítmény, nagyobb teljesítmény ugyanis csökkent regenerációs idővel korrelál, mely során gyakoribbá válnak a sportsérülések. Továbbá a nagyobb heti futásteljesítmény, korrelál az izommerevségek kialakulásának valószínűségével, beleértve a térdhajlító, hamstring izomzat flexibilitásának csökkenését. Az alsó végtag összehangolt mozgásában nagy szerepe van a hamstring flexibilitásának. A hamstring izomzat nyílt láncú működése közben elsődleges térdflexor és egyúttal másodlagos csípő extensor. Futás alatt a kinematika szerint az egyidejű csípő hajlítás és térd nyújtás nagyobb flexibilitást igényel a hamstring izom részéről. Sérülése számos biomechnikai és szöveti tulajdonságtól függ. (Williams 2015)

Achilles sérülés
Creaby és munkatársai férfifutók csípőízületének biomechanikai változásait vizsgálták, hogy igazolják hipotézisüket, miszerint a megváltozott csípőízületi biomechanika kedvez a futók körében gyakori sérülésnek, az achilles tendinopathia kialakulásának. A vizsgálatban 28 férfi vett részt (n=28) 14 férfi szenvedett Achilles tendinopathiával, ők kerültek a vizsgálati csoportba és 14 egészséges futó került a kontroll csoportba, akik szintén férfiak voltak. A tanulmányban összehasonlították a csípőízület és bokaízület kinematikai és kinetikai jellemzőit. A csípőízületi és bokaízületi szögeket három síkban elemezték (transzverzális, saggitális és frontális).  A statisztikai eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati csoportban az Achilles tendinopathia mellé fokozott csípőízületi kirotáció és csípőízületi addukció társul, mely érték szignifikánsan nagyobb az egészséges férfifutók értékeinél. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a futók körében gyakran megjelenő Achilles tendinopathia a megváltozott csípőízületi biomechanikával lehet összefüggésben.

Az Achilles tendinopathiákat Wertz és munkatársai vizsgálták tanulmányukban, ahol futók és tornászok Achilles sérüléseit tanulmányozták. A futók esetében helytelen cipő viselése, a domborzati viszonyok hirtelen megváltozása, az intervallum edzések fokozatosságának hiánya, az izom merevsége mind hozzájárul az Achilles sérüléséhez. Továbbá a fejletlen hamstring izomzat, a fokozott testtömeg-index és az ismétlődő túlterhelés növeli a sérülések kockázatát. A reggeli merevség az izmokban, a nyújtás hiánya szintén fokozott kockázatot rejt az ínsérülések kialakulásához. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a merev, rugalmatlan izomzat az első 30 percben sérülést eredményez. Megelőzésként ajánlott optimalizálni az alsó végtag izomzatának rugalmasságát és erejét, javítani az izomegyensúlyt és a neuromuscularis kontrollt.

Iliotibiális szalag szindróma
Az iliotibiális szalag szindroma (ITB syndrome) gyakori sérülés futók és egyéb távolsági sportolók körében. Leggyakrabban külső térdfájdalomként jelentkezik. Az iliotibiális szalag súrlódva csúszhat a combcsont külső végén ezzel irritációt okozva. Szöveti feszülés, magas heti futásteljesítmény, izomegyensúly zavar rejthet kockázatot a kialakulásában. Futók esetén az ITB szindróma pervalenciája 22 % os az összes alsóvégtagi sérülést tekintve. Kialakulásakor a fájdalom a superolatereralis ízületi vonaltól 2 centiméterre lokalizálódik.  A legjobb kezelési lehetőség nem teljesen tisztázott, de elfogadott a konzervatív terápia jelentősége, miszerint a pihentetés, az izomzat stretchingje és a fizioterápiában alkalmazott lazító technikák, jó hatással vannak az ITB szindrómára.

A fent ismertetett tanulmányokból levonható következtetés, hogy a sportsérülések jelentős része megelőzhető helyes nyújtástechnikák alkalmazásával. Futók esetén az alsó végtag izmainak flexibilitása csökkenti a sérülések kockázatát. A helyes cipő viselése, a regenerációs idő betartása a fokozatosság elvének alkalmazása megelőzi a sérülések kialakulását. A futás remek sport, de kiegészítő edzésként boka, térd, csípő és gerincstabilizáló edzés is javasolt mellé.

Forrás:
Szentiványi, R. (2017) Sportolók Hamstring nyújtásának hatékonysága StrapTherapyval
Szólj hozzá!

Iliopsoas stretching- csípőhorpasz nyújtása

Iliopsoas (csípőhorpasz) 2 részből áll, egyik része az ágyéki csigolyáktól a másik része a csípőlapát belső felszínéről ered és húzódik a combcsont felé.
Egyoldali működését tekintve a legerősebb csípő hajlító és enyhén kifelé is fordítja a csípőízületet, azonos oldalon a derék oldalra hajlását támogatja. Kétoldali működése során előre billenti a medencét illetve hajlítja a törzset előre.
Hozzájárul a felegyenesedett emberi testhelyzet megtartásához állás és ülés során is.
Csípő- hajlító
Előre billent medence
Klinikai jelentősége abban van, hogy a rostjai rövidülésre hajlamosak és a mozgásszegény életmód is kiválthat panaszokat. Ennek az izomnak hatalmas szerepe van a testtartásban, mivel zsugorodása előre billenti a medencét, ezért derékfájdalmat okozhat. Amennyiben tartósan megrövidül, nem csak a derékra, de az egész alsó végtagra kedvezőtlenül hat, ugyanis befelé fordítja a combcsontot, ezáltal a térd is befelé dől (X láb), és a láb szintén befelé süllyed (lúdtalp).
Sportolók esetén (leggyakrabban focisták, futók, lovas sportok) illetve táncosoknál(balett) az izom túlterhelődik és ina megvastagodik, esetenként begyullad, ez fájdalommal és szintén rövidüléssel jár. Nyújtással az izom rugalmassága fokozható.
Csípőhorpasz nyújtása
Csípőhorpasz nyújtása
1 megjegyzés

Nyújtással a legtöbb sportsérülés megelőzhető!


Az él,- és hobbysportolók is gyakran kényszerülnek kedvenc sportjukat szüneteltetni egy hirtelen bekövetkező sérülés miatt. A sérülés oka lehet túlterhelés, gyenge izomzat, helytelen testhelyzetben végzett mozgás, az izmok működési egyensúlyának megbomlása, flexibilitás hiánya, vagy akár a felkészületlenség is.

A sportolók számára a technikai felkészülés mellett, kondíció és hatékony izommunka szükséges a teljesítmény fokozásához, ennek egyik része izomerősítés, másik része a megfelelő rugalmasság elérése. Az izmoknak egyrészt erősnek, másrészt nyújthatónak kell lennie. A nyújtás, nem csupán rugalmasság, hanem a szövetek előkészítése a nagyobb teljesítményre. Nyújtás hiányában az ízületek merevebbek, az izmok rugalmatlanok, így a szövetek könnyebben sérülnek.
A Strap/heveder/ segítségével egy komplex nyújtóprogram állítható össze. 

Szólj hozzá!

Hamstring stretching- combhajlító nyújtása

A combhajlító izom három izomból áll:

-        félig inas izom (musculus semitendinosus)
-        félig hártyás izom (musculus semimebranosus)
-        kétfejű combizom (musculus biceps femoris)


Működésest tekintve térd behajlításáért és a csípő hátrafeszítéséért felelős izmok, a kétfejű combizom emellett a funkciója mellett a térdet kifelé forgatja, a félig hártyás illetve félig inas  izom rostjai pedig befelé forgatja a térdet.
A működését vizsgálva értjük meg a korrekt nyújtását is. 
Az izom rostjai nagyrészt az ülőgumókon erednek és a lábszárcsont fejének két oldalán tapadnak. A csípőt és a térdet is áthidalja. Ez egy tónusos izom, de megtévesztő lehet, hiszen ettől nem nem biztos, hogy kellő izomerővel is rendelkezik. Általában 20-30%-kal gyengébb, mint a térdfeszítő(m. quadriceps)
Fájdalmas- trigger-pontok a combhajlító-hamstring izmokban
A kötőszöveti viszonyok miatt, jelentős a deréktáji fájdalmat idézhet elő a rugalmatlan, rövidült állapota, illetve felelős lehet az ülőideg (nervus ischiadicus) kompressziójáért. (a biceps feforis caput longuma és a semitendinosus között és alatt halad át a közel ujjnyi vastag ideg)
Egyoldali feszessége extrém húzó hatást idézhet elő az ülőgumóra, így lefelé húzza és blokkolhatja a keresztcsonti ízületet.
Combhajlító- hamstring nyújtása strap segítségével

Az eszközről és képzésekről bővebb információ StrapTherapy


1 megjegyzés

StrapTherapy

A strap egy olyan terápiás eszköz, mely a mobilitásban nyújt segítséget. A mobilitást, az ízületek, izmok és kötőszövetek rugalmassága által érjük el. Egyszerű nyújtással fokozható az izmok rugalmassága, mely során nagyobb mozgásterjedelem érhető el, ezzel javul a mobilitás. A nyújtással javul a keringés, fokozódik a teljesítmény.

Aktív és passzív szövetek nyújtása során a legtöbb sportsérülés megelőzhető és számtalan mozgásszervi fájdalom megszüntethető!
A sportsérülések megelőzése és a sportteljesítmény növelése nem csupán az izmok erősítésével, hanem az izmok és egyéb szövetek rugalmasságával és megfelelő mobilitásával érhető el.
A legegyszerűbb mobilitást fokozó technika a nyújtás!
Többféle nyújtótechnika közül választhatunk, de felhívnám a figyelmet, hogy a lényege a valódi szöveti megnyúlás illetve rugalmasság elérése. Ez abban az esetben tud bekövetkezni, tehát a nyújtásunknak akkor van eredménye, ha
  1. időt szánunk a nyújtásra
  2. rendszeresen végezzük
  3. fokozatosan nyújtunk
  4. az adott ízületre vagy izomcsoportra koncentráltan nyújtunk
  5. a légzés ritmusában, a kilégzés végén nyújtjuk meg jobban a szöveteinket
  6. váltogatjuk a különböző nyújtótechnikákat
  7. nem feledkezünk meg arról, hogy nem csak az izmot nyújtjuk
  8. megfelelő pozícióban nyújtunk, hogy a többi ízületekben kárt ne okozzunk nyújtás közben.

A felsorolt 8 tényezőt könnyebb betartani, ha segítséget kapunk a nyújtáshoz. Ez lehet a strap is. Egy egyszerű megoldást jelenthet, és kevésbé "szenvedős" a nyújtás.
Több területen használnak hevedert, például a jógában is, hasonló technikával fejlesztik az ászanák gyakorlását, ez mégis kicsit más. Egyrészt a strap, egy sportolóknak, tréningezőknek kialakított eszköz, és a hozzá kapcsolt nyújtótechnikák a sportsérülések és a fájdalom kivédésére alkalmasak. A StrapTherapy egy komplett stretching módszer, amellyel a sportolásból adódó túlterheltség, fájdalom, izomláz megszüntethető és a sportsérülések megelőzhetőek. A nyújtás során az ízületek mobilitása javul és a teljesítmény fokozódik. 
Információ és képzések StrapTherapy